A jéglabda vagy bandy egy roppant izgalmas téli sport, amely ötvözi a jégkorongot, a gyeplabdát és a labdarúgást. A sportág jövőévi világbajnokságán Magyarország válogatottja is megmérkőzik a világelit tagjaival.
Jégen játsszák, de nem jégkorong, 2x11-en vannak a pályán, és 2x45 perc a játékidő, de nem labdarúgás, labdát kergetnek a játékosok, de nem gyeplabda, mi az? Melyik az a sport, amiért a legendás futballkapus Lev Jasin rajongott és amit a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók is űznek edzéseiken? A válasz a jéglabda vagyis a bandy. Egy nagyszerű téli sport, amelyet több mint 100 éve játsszanak és amelynek világbajnokságain Magyarország is ott van három évtizede, sőt tavaly a világelitbe is feljutott.
A sportág szabályai meglehetősen egyszerűek: egy futballpályanagyságú területen (45–65 × 90–110 méter) állnak fel a 10 mezőnyjátékosból és 1 kapusból álló csapatok, az győz, aki a 2x45 perc és a párperces ráadás során több gólt lő. Egy csapat öt illetve tíz percet játszhat emberelőnyben szabálytalanság esetén, valamint a csapatok lőhetnek büntetőt is adott esetben. A jégkorongtól eltérően a jéglabdában jóval nagyobb a kapuk mérete, ráadásul a kapus nem kap ütőt.
A jéglabda története lényegében egyidős a jégkoronggal, a XIX. században azonban a két sportág szabályrendszerét elválasztották egymástól. Bár az első hivatalos bandymérkőzésre Angliában került sor, az oroszok saját találmányuknak tekintik a jéglabdát, amelyet "orosz hokinak" is neveznek. Észak-Európában szintén hamar elterjedt a sportág. A nemzetközi szövetség 1955-ben alakult meg és immáron csaknem harminc ország tagja. Az első világbajnokságra 1957-ben került sor, de a jéglabda bemutatósportágként szerepelt az 1952-es téli olimpián is. A bandy bár nem szerepelt azóta a játékok programjában, de hivatalos olimpiai sportágnak számít, vagyis megvan az esély arra, hogy újra lássuk majd ötkarikás játékokon. Az mindenesetre biztató jel lehet, hogy a legutóbbi Universiade során már hirdettek bajnokot jéglabdában.
A sportág első világbajnokságán Helsinkiben a szovjet válogatott szerezte meg a világbajnoki győzelmet. A szovjetek az első tizenegy világbajnokságot megnyerték, majd 1991-ig minden világbajnokságon érmet szereztek, köztük tizennégy aranyat. Oroszország 1993 óta vesz részt a vb-ken és szintén mindig érmes volt, tizenkét alkalommal világbajnok. A sportág olimpiai bemutatkozása során győztes Svédország válogatottja szintén minden világbajnokságról éremmel térhetett haza (ez 39 medáliát jelent), és szintén 12 alkalommal hódította el a világbajnoki címet.Egyetlen alkalom volt, amikor nem a szovjet/orosz vagy a svéd válogatott volt a világ legjobbja 2003-ban Finnország ért fel a csúcsra. Ezeken a nemzeteken kívül Norvégia (1 ezüstérem, 1 bronzérem) és Kazahsztán (6 bronzérem) büszkélkedhet még éremmel. Jellemző az orosz-svéd dominanciára, hogy a legutóbbi három vb-n ez a két nemzet vívta a finálét. Akadt olyan világbajnoki döntő, amit több, mint 15 000 ember előtt játszottak, ám ez az adat elenyésző ahhoz képest, hogy pár éve a svéd bajnokság döntőjét több, mint 38 000-en követték a helyszínen.
A világbajnokságok lebonyolítása az évek során alaposan megváltozott. Kezdetben körmérkőzéses tornán dőlt el a bajnoki cím sorsa, most már viszont egyenes kieséses szakasz van, ahol az ötödik helyért és a bennmaradásért is játszania kell a csapatoknak. Sokáig kétévente került sor vb-re, 2003-tól viszont már évente mérik össze tudásukat a legjobb válogatottak. Ettől az évtől kezdve osztják két csoportra a világbajnokságok résztvevőit: az A-divízió számít a világelitnek, míg a B-divízióból (amelyet sokszor más helyszínen rendeznek) lehet felkerülni a legjobbak közé. Az eddigi utolsó A-csoportos világbajnokságra 2019-ben Svédországban került sor. A 2020-as oroszországi vb-t (amely a negyvenedik) a koronavírus járvány miatt kétszer elhalasztották, de a tervek szerint októberben lebonyolítják, majd jövő tavasszal ismét Oroszország látja vendégül a világ legjobbjait. A B-csoportos seregszemlét még tavaly márciusban sikerült megrendezni és az ott feljutó magyar válogatott a tervek szerint jövőre teheti próbára tudását a legjobbakkal szemben.
Hölgyeknél 2004 óta rendeznek világbajnokságot a páros években (illetve 2007-ben volt egy plusz vb, ráadásul Budapesten). A világbajnoki győzelmeken Svédország (9 aranyérem, 1 ezüstérem) és Oroszország (1 aranyérem, 9 ezüstérem) osztozott, vagyis mindig ez a két nemzet vívta a döntőt. Tavaly a svédek hazai pályán győztek. A két nagyhatalom mellett Norvégia és Finnország szerzett eddig érmet. A magyar női jéglabda-válogatott kétszer vett részt a vb-n eddig: 2007-ben hazai pályán illetve 2008-ban Svédországban is a hetedik helyen végzett, szerzett gól nélkül.
Magyarországon már az 1900-as évek elején is játszottak bandyt, ám miután az I. világháborút követő években a környező országok áttértek a jégkorongra, a jéglabda hazai történetének első szakasza véget ért. 1988-ban aztán néhány fiatalember (név szerint Györgyi János, Módos László, Nagy József, Jármai Imre, Vadon István, Horváth Zsolt) újraélesztette a sportágat és hamarosan megalakult a magyarországi szövetség is. A magyar válogatott három évvel később 1991-ben már részt is vehetett a világbajnokságon, ahol bár nyert egy mérkőzést, de a helyosztót elveszítve a nyolcadik helyen végzett. Két évvel később sikerült a javítás és Hollandia kétszeri legyőzése azt jelentette, hogy a csapat hetedik lett. A nemzeti csapat 1997-ig szerepelt először a legjobbak között, a következő világbajnoki szereplésre azonban hét évet kellett várnia.
2004-re már annyira kibővült a mezőny, hogy létrehozták az A-divíziót és a másodosztálynak számító B-divíziót. Magyarország otthoni környezetben a B-világbajnokságon térhetett vissza a bandysport nemzetközi vérkeringésébe. Hazai jégen a harmadik hely jött össze, amelyet két évvel később egy újabb B-csoportos bronz követett. Évekig ezek számítottak a legjobb eredménynek, mígnem 2012-ben újra sikerült felállni a B-csoport dobogójának legalsó fokára, ezt az eredményt pedig 2014-ben és 2015-ben is sikerült megismételni. Az A-csoportba való feljutáshoz 2016-ban aztán karnyújtásnyira került csapatunk, de Németország ellen hiába vezettek a fináléban Kordisz Andrásék, az ellenfél fordítani tudott. Egy év múlva szintén sikerült eljutni a döntőig, ekkor viszont Kanada jobbnak bizonyult. 2017 karácsonyán aztán a hazai bandysport kapott egy nagyszerű ajándékot: a kanadaiak visszaléptek és így ezüstérmesként a mieinknek adatott meg az A-csoportos szereplés lehetősége.
A habrovszki elit-világbajnoki debütálás során aztán az egyik nagyágyúnak számító Kazahsztán ellen kellett szerepelni, ráadásul úgy, hogy több játékos nem is állt a szövetségi kapitány rendelkezésére vízumproblémák miatt, és így a kazahok 28-0-ra győztek a mieink ellen. Az Egyesült Államok elleni mérkőzésen szintén nem volt reális esély a győzelemre (16-1-re nyertek az amerikaiak), viszont Kordisz András belőtte az első A-csoportos magyar világbajnoki gólt. A vb előtt mindenki azt várta, hogy a németek ellen lehet némi esély a győzelemre és a magyar csapat remekül tartva magát sokáig a döntetlenért küzdött, de végül 9-5-re kikapott. A meccs egyik legjobbja a Svédországból honosított Linus Schellin volt, aki kétszer is bevette a német kaput. A csoportmérkőzések egyfajta rangsorolónak számítottak és a magyarok a negyeddöntőben Svédországot kapták ellenfélnek. A nagyágyúnak számító ellenféllel szemben a tisztes helytállás volt az eredmény és a 3-16-os végeredmény (Kordisz kétszer vette be a játék tanítómestereinek kapuját) ezt is jelentette. A bennmaradásért megint a németek voltak az ellenfelek, ám a honosított oroszokkal felálló germánok ellen nem volt esély (21-1 lett a vége, oda) és így egy év után kiesett a magyar válogatott.
A-csoportos rutinnal felvértezett válogatott célja már 2019-ben is a feljutás volt, ám a csoportkörben az észtek, míg az elődöntőben a britek jobbnak bizonyultak, így meg kellett elégedni a bronzéremmel. Tavaly Irkutszkban viszont már nem volt kérdés, hogy a magyar csapat kinőtte a B-divíziót. A csoportkörben Ukrajna, Csehország, Hollandia és Svájc is legyőzetett, majd a nyolc között Japán, az elődöntőben Szlovákia hajthatott fejet a magyar csapat előtt. A fináléban ismét az ukránok voltak az ellenfelek, ám a mieink 4-1-es győzelmet arattak (kétezer néző előtt) és így alanyi jogon jutottak fel a világ 8 legjobb csapata közé. A világbajnokság legértékesebb játékosa Pacsay Dennis lett. Az már látszik, hogy a világ második felével képes ez a csapat felvenni a versenyt, az igazi próba azonban majd 2022-ben jön el az oroszországi Sziktivkarban.
Ha a papírforma érvényesül, akkor Németország és Észtország közül esik ki az egyik válogatott az idei vb-n. Bármelyik csapat is marad benn, a magyarok már bizonyították, hogy felveszik velük a versenyt, vagyis nem reménytelenek azok a tervek, hogy sikerüljön megragadni az A-csoportban.
Mindezt a célt már úgy lehet elérni, hogy Magyarországnak lesz saját bajnoksága. Az idei MBL-ben három fővárosi csapat (hazánkban a Városligeti Műjégpályán van lehetőség jéglabdázni) méri majd össze tudását a bajnoki címért. A klubok a Budapest Kings, a Dynamo Budapest és az Észak-Pesti Bandy Club lesznek.
Ez a cikk azért született meg, hogy az olvasók ismerjék meg egy picit jobban ezt a nagyszerű téli sportágat. Személyes tapasztalatom, hogy az emberek legyintenek, amikor azt a kifejezést hallják, hogy bandy vagy jéglabda, mert nem tudják hova tenni. Aki azonban látott ilyen mérkőzést azt képes lehet magával ragadni ez a roppant intenzív küzdelmet is hozó játék, ahogy ezen sorok íróját is.
Források:
-A Magyar Bandy Szövetség Facebook oldala
- A Magyar Bandy Szövetség honlapja
- A jégkorongblog.hu cikkei a sportágról
- Korábbi cikkeim a sportágról a sportfaktor.hu-n
