Németország 2-1-re kikapott hazai pályán Észak-Macedóniától az Európa-bajnoki selejtezők legutóbbi játéknapján. Cikkünkben összegyűjtöttük a Nationalelf legszégyenteljesebb vereségeit. 

1908-ban vívta első hivatalos mérkőzését a német labdarúgó-válogatott. A németek három évtized alatt eljutottak a világ legszűkebb elitjébe és a '34-es világbajnokságon már bronzérmet szereztek. Ezt követően azonban az ország a történelem viharának áldozata lett és 1945-ben két részre szakadt.  1990. október 3-án deklarálták az NSZK és az NDK újraegyesítését és ennek köszönhetően hét nappal már az egyesített német válogatott lépett pályára Svédországgal szemben. Cikkünk az azóta eltelt 31 év arcpirító eredményeit veszi sorba. 

Dánia-Németország 2-0 (1992 - Európa-bajnoki-döntő)

Egy Európa-bajnoki döntő elveszítését, általában nem lehet szégyenként felfogni, ám a kilencedik kontinensviadallal kapcsolatban más volt a helyzet. 1990-ben az NSZK úgy nyerte meg a világbajnokságot, hogy Hollandiát és Angliát is felülmúlta az egyenes kieséses szakaszban, majd a döntőben visszavágott Argentínának a két évvel korábbi vereségért. A németek nem játszottak különösen jól az Eb során, de a FÁK elleni siker,  skótok elleni döntetlen és a hollandok elleni elvesztett csoportmeccs után a házigazda Svédországot legyőzték az elődöntőben (Karl-Heinz Riedle duplázott a meccsen). A döntőben az a dán válogatott várt a sérült Rudi Völlert nélkülöző gárdára, amelyet szó szerint a strandról szedtek össze. A skandináv csapat eredetileg ki sem jutott az Eb-re, hanem csak azért került be a legjobb 8 közé, mert Jugoszláviát kizárták az országban tomboló háború miatt. A dánok aztán továbbjutottak az angolok és a franciák előtt, majd a címvédő hollandokat tizenegyesekkel intézték el. A döntőnek így is Németország volt az egyértelmű favoritja, pláne, hogy a dánok legnagyobb sztárja Michael Laudrup el sem utazott Svédországba, mondván nem akar leégni egész Európa előtt. Esélyek ide vagy oda a dánok nem foglalkoztak a papírformával és John Jensen bombagóljával megszerezték a vezetést a 18. percben. A németek nem tudtak változtatni a játékukon és sokat szabálytalankodtak. A 78. percben aztán Kim Vilfort eldöntötte az Eb-trófea sorsát és így megszületett a futballtörténelem egyik legnagyobb meglepetése. E sorok írója úgy gondolja, hogy ez a legkisebb szégyen a német futballtörténelemben, ám ettől még megkerülhetetlen ez a 90 perc ha a válogatott legsötétebb pillanatait vesszük górcső alá. 

Bulgária-Németország 2-1 (1994 - világbajnoki negyeddöntő) 

A világbajnokságra a német csapat címvédőként és világranglista-vezetőként érkezett. A Nationalelf ugyan elveszítette a vb-re való első felkészülési meccsét Írországgal szemben, ám a szakértők egyetértettek abban, hogy melyik válogatott is a vb legnagyobb favoritja. Jürgen Klinsmann és társai a csoportkörben hozták a kötelezőt Bolíviával és Dél-Koreával szemben, a spanyolokkal döntetlenre végeztek, míg a nyolcaddöntőben Belgiumot verték 3-2-re. A teljesítmény kissé döcögős volt, ráadásul a csapat körül is kirobbant egy botrány: Stefan Effenberg, aki a középpálya motorjának számított bemutatott a közönségnek az egyik csoportmeccs során, ezért a Fiorentina fenegyerekét hazaküldték. Bulgária ugyan legyőzte Argentínát és tizenegyesek után Mexikót is, ám esélytelennek számított a topfavorittal szemben. New Jerseyben Lothar Matthäus büntetőjével a német csapat előnybe került a második félidő elején, ám Boriszlav Mihajlov eszén nem tudtak többször túljárni. A 76. percben aztán minden idők legjobb bolgár labdarúgója Hriszto Sztoicskov kiegyenlített majd három perccel később Jordan Lecskov fejese is utat talált Bodo Illgner kapujába. A németek a hátralévő időben nem tudtak kiegyenlíteni és így meglepő vereséget szenvedtek. Ezután a  mérkőzés után tette Sztoricskov a legendás nyilatkozatát amely szerint Isten bolgár volt ezen a világbajnokságon. Egy évvel később a két csapat Eb-selejtezőket vívott egymással, a bolgárok akkor idegenben is győzni tudtak. 

Németország-Horvátország 0-3 (1998 - világbajnoki negyeddöntő) 

A Nationalelf 1996-ban megnyerte az Európa-bajnokságot és két évvel később szintén a legnagyobb favoritként t utazott az aktuális világbajnokságra. Berti Vogts együttese a csoportban legyőzte az Egyesült Államokat és Iránt is, viszont a Jugoszlávia elleni 2-2 során már látszott, hogy a védelemmel nincs minden rendben. Az aranylabdás Matthias Sammer sérülés miatt kimaradt a világbajnoki keretből, a helyére visszahívott Matthäus pedig már finoman szólva sem hozta korábbi teljesítményét, ráadásul Andreas Köpke is több bakit vétett a meccsek során. A mexikóiak elleni nyolcaddöntős győzelem után Horvátország várt a legnagyobb esélyesre és bár szomszédaink közönségszórakoztató futballal rukkoltak ki, sok esélyt nem adtak nekik a germánokkal szemben. A meccs 40. percben Matthäus hibázott, Christian Wörns pedig kétségbeesetten szabálytalankodott. A német hátvédet kiállították és ez így megpecsételte a Nationalelf sorsát. Robert Jarni lövését a félidő végén Köpke nem érte el és így a horvátok vezetéshez jutottak. A német csapatnak nem volt sok esélye az egyenlítésre és a hajrában Goran Vlaovic és Davor Suker tovább növelte a horvátok előnyét, megalázóvá téve a különbséget. A tornát követően Berti Vogts nyolc évet követően távozott a kapitányi posztról. 

Brazília-Németország 4-0 és Németország-Egyesült Államok 0-2 (1999 Konföderációs kupa csoportmérkőzések)

Vogts lemondását követően Erich Ribbeck lett a szövetségi kapitány. Németországot 1936 óta kilenc szakember irányította, közülük összesen kettő olyan volt, aki két évet húzott ki a kispadon. Amíg azonban Jürgen Klinsmann egy sikeres világbajnoki szereplés után nem vállalta tovább a kapitányi feladatot, addig Ribbeck megbukott. A Konföderációs kupát sokan nem vették komolyan ám erőfelmérőnek jók voltak ezek a tornák a nagy tornákat megelőzően. A németeket a brazilokkal, Új-Zélanddal és az amerikaiakkal sorsolták össze a csoportkörben. A brazilok egy héttel a torna kezdete előtt megnyerték a Copa Americát, így Cafu, Rivaldo, Ronaldo és Taffarel nélkül, lényegében egy B-csapattal utaztak el a mexikói eseményre. És ez a B-válogatott az első csoportmeccsen alaposan kitömte a szintén némileg tartalékos német csapatot (azért a keretben ott volt Mehmet Scholl, Michael Ballack, Lars Ricken és Matthäus is) A brazilok a második félidőben Zé Roberto, az akkor még csak 18 éves Ronaldinho és a duplázó Alex góljaival 4-0-ra győzték le az uralkodó Európa-bajnokot. Új-Zélandot ugyan 2-0-ra sikerült legyőznie Scholléknak, de az amerikai vereség miatt már a csoportkör után utaztattak haza Mexikóból. 

A teljes 2000-es Európa-bajnoki szereplés (Németország-Románia 1-1, Anglia-Németország 1-0, Németország-Portugália 0-3)

Ribbeck  nem bukott bele a Konföderációs kupa kudarcába, a németek pedig címvédőként ott lehettek a holland-belga Európa-bajnokságon. Ezúttal nem ők voltak a topfavoritok, de mindenki arra számított, hogy azért az angolok, a portugálok és a románok mellől továbbjutnak majd. Nem így történt, sőt a szakértők szerint minden idők legrosszabb német válogatottját lehetett látni ezen a három mérkőzésen. A románok alig öt perc alatt bevették Oiver Kahn kapuját Moldovan révén, de Mehmet Scholl szépségdíjas góljával ezúttal legalább az egyenlítés sikerült, ellentétben a győzelem kivívásával. Az angol-német örökrangadón a háromoroszlánosok Alan Shearer fejesével múlták felül a címvédőt, amely így csak a csodában bízhatott a portugálok elleni utolsó meccs előtt. A csodához azonban adva volt az, hogy a "luzitánok" egy B-csapattal léptek tovább, mivel biztos volt a továbblépésük, ráadásul közben a románok drámai körülmények között megverték az angolokat. A portugál B-csapat aztán nem kegyelmezett meg az ezer sebből vérző ellenfelének és nem, hogy nem adta le a három pontot ellenfelének, hanem 3-0-ra győzött Sérgio Conceição mesterhármasával. A portugálok szövetségi kapitánya Humberto Coelho még azt a gesztust is megengedhette magának, hogy az utolsó percben kapust cseréljen és így mind a 23 játékosát bevesse a csoportkörben. Ez volt Lothar Matthäus 150., egyben utolsó válogatott mérkőzése, így minden idők egyik legjobb labdarúgója dicstelenül távozott a világfutball színpadáról. 

Németország-Anglia 1-5  (2001 világbajnoki selejtező) 

Egy német-angol rangadóra mindig különös figyelmet fordít a futballvilág, pláne ha az említett összecsapásnak tétje is van. A két riválist összesorsolták a selejtezősorozatra és 2000. őszén a németek 1-0-ra győzni is tudtak a régi Wembley utolsó mérkőzésén. Az immáron Rudi Völler irányította válogatott biztosan haladt a csoportgyőzelem felé, amikor 2001. szeptember 1-én fogadta az angolokat. Carsten Jancker alig hat perc alatt vezetést is szerzett Münchenben, ám ami ezután jött az felért az Olimpiai Stadion közönségének pár arculcsapással. Michael Owen szinte azonnal egyenlített, majd a szünet előtt Steven Gerrard bombázott Oliver Kahn hálójába. A fordulást követően Owen ismét eredményes volt, majd a 66. percben már mesterhármasnál tartott. Az angolok nem álltak le és a kegyelemdöfést Emil Heskey adta meg. Mivel három liverpooli játékos szerzett gólt, így másnak az angol újságok "Németország-Liverpool 1-5" címlapokkal jelentek meg. A német csapatnak így is a saját kezében volt a sorsa ám az utolsó körben otthon nem tudta legyőzni Finnországot és így nem jutott ki egyenes ágon a vb-re. A pótselejtezőt aztán sikerrel abszolválták Ukrajnával szemben és végül a világbajnokságon óriási meglepetésre ezüstérmet szereztek. 

Németország-Lettország 0-0 és Németország-Csehország 1-2 (2004 - Európa-bajnoki csoportmérkőzések) 

Már az Európa-bajnokságot megelőzően is látszott, hogy nagy a gond a német csapattal és, hogy az a világbajnoki ezüstérem Oliver Kahn és Michael Ballack remek teljesítménye mellett a szerencsés sorsolásnak is köszönhető volt. A kijutás csoportelsőként meglett olyan csoportellenfelekkel szemben (Skócia, Litvánia, Feröer-szigetek, Izland), akiket illett legyőzni. A barátságos meccseken viszont nem már nem csillogott ilyen jól a "fussball": a németek simán kikaptak Hollandiától (1-3), Spanyolországtól (1-3) és Franciaországtól (3-1) is a két nagy torna között, majd 2004. áprilisában a románoktól kaptak egy ötöst Bukarestben, na nem a teljesítményükre (1-5). A sikertelen felkészülés épp Magyarország ellen tetőzött be, amikor Torghelle Sándor duplájával Kaiserslauternben a magyarok ellen is kapituláltak, Lukas Podolski és Bastian Schweinsteiger első válogatott meccsén. (Ha nem csak tétmeccsek lennének a listán, ez a két találkozó több szerepet is kapna az összeállításban.) A leégés aztán az Európa-bajnokságon lett teljes: a Hollandia elleni 1-1-es döntetlent nem kellett magyarázni, a Lettország elleni góltalanság miatt azonban már leszedték a keresztvizet a csapatról odahaza. Az Eb leggyengébbnek tartott csapata ellen olyan játékosok maradtak gólképtelenek, mint Fredi Bobic, Kevin Kuranyi, Bernd Schneider, Michael Ballack vagy Miroslav Klose. A képlet hasonló volt, mint négy évvel korábban: le kellett győzni a tartalékos ellenfelet az utolsó fordulóban és akkor a továbbjutásban még lehetett reménykedni. A gyönyörű futballt játszó Csehország tartalékos összeállításban állt ki a csoportkör utolsó percére és Balalck meg is szerezte a vezetést jelentő gólt. A németek nem sokáig álltak jobban, mivel a később Ferencvárosban is megforduló Marek Heinz egy káprázatos szabadrúgással kiegyenlített. Mindkét csapatnak volt sansza megnyerni a meccset, a hajrában azonban Milan Baros (aki a torna gólkirálya lett) eldöntötte a meccset és így a németek megint elsők között mehettek haza. A torna után Rudi Völler munkáját megköszönték és elkezdődött egy paradigmaváltás a német futballban. 

2004-ben Jürgen Klinsmann lett a német válogatott szövetségi kapitánya, aki bármiféle edzői tapasztalat nélkül ült le a válogatott kispadjára. Az egykori kiváló csatár segítője Joachim Löw lett és irányításukkal egy teljesen más stílusban futballozó német válogatottat láthatott a közönség, amely a régi "germán stílus" helyett egy közönséget szórakoztató játékot játszott általában. A világbajnoki bronzérmet követően a ma is kispadon lévő Löw vette át a kapitányi posztot, amit ma is betölt. "Jogi" rögtön az első nagy tornáján Eb-döntőbe vezette a csapatot, majd 2010-ben egy megfiatalított csapattal ért el bronzérmet a világbajnokságon, mindezt úgy, hogy Thomas Müllerék négyet lőtte az ausztráloknak, az angoloknak és az ausztráloknak is. A csúcsra végül 2014-ben tért vissza Németország, amikor is veretlenül lett világbajnok, mindezt úgy, hogy 4-0-ra ütötte ki Portugáliát, legyőzte Franciaországot, 7-1-re megalázta a házigazda Brazíliát és végül 1-0-ra behúzta az argentinok elleni döntőt. 2017-ben egy komplett B-csapat megnyerte a Konföderációs kupát, és ugyanebben az évben az U21-es válogatott is Európa-bajnoki címet szerzett. Ezeken kívül a 2012-es és a 2016-os Európa-bajnokságon is négy között volt a csapat, vagyis a Löw-korszak az egyik legsikeresebb volt a német futballtörténelemben. A barátságos meccsek csak a felkészülésről szóltak és bár becsúszott pár vereség a selejtezőkben (ezek közül a 2007-es Csehország elleni 0-3 számít leginkább arcpirítónak), de nem volt kérdés, hogy Németország a világ egyik legjobb válogatottja. Így érkezett el a 2018-as esztendő. 

Németország-Mexikó 0-1 és Németország-Dél-Korea 0-2 (2018-as világbajnoki csoportmérkőzések) 

A felkészülési mérkőzések nem alakultak sikeresen a világbajnoki címvédő számára, de mivel a válogatott meccseket sokszor elengedték a németek, így senki nem tulajdonított jelentőséget a brazilok és az osztrákok elleni vereségnek vagy Szaúd-Arábia nyögvenyelős legyőzésének. Vb-címvédőként a következő tornára utazni mostanában nem egy életbiztosítás, mivel 2002-ben Franciaország, 2010-ben Olaszország és 2014-ben Spanyolország is már a csoportban búcsúzott, de a németeket mindenki esélyesként, sőt a legnagyobb favoritként kezelte az oroszországi seregszemlét megelőzően. A címvédő gárda olyan csoportba kapott besorolást, amelyből elsőként illett volna továbbjutnia, ehhez képest a futballtörténelem egyik nagy lebőgése történt három évvel ezelőtt. Mexikó az első félidőben lényegében lefutballozta a németeket, de csak egy gólt szerzett, majd a címvédő helyzetek tömkelegét hagyta ki a második játékrészben. Ez még alapjában véve nem okozott gondot, mivel a Löw-érában a 2008-as és a 2010-es sikeres nagy tornán is született német vereség a csoportkörben. Svédország ellen aztán a világbajnok hátrányban volt egy félidőt követően majd Marco Reus egyenlítése után Jerome Boatenget kiállították és így Manuel Neuerék roppant nehéz helyzetbe kerültek. Az utolsó perben viszont Toni Kroos hihetetlen szabadrúgás-góljával meglett a győzelem és a sajtó éltetni kezdte a németeket. Jöhetett az utolsó forduló és a Dél-Korea elleni ki-ki mérkőzés. Mivel a svédek vezettek Mexikó ellen, így a német csapat továbbjutó volt, sőt a szünetben virtuálisan még ők voltak a csoportelsők.  A koreai védelem azonban feltörhetetlennek bizonyult és mivel az ázsiaiak is az életükért küzdöttek, így biztosra sem lehetett menni. A ráadás második percében aztán Kim Jonggvon vezetéshez juttatta a dél-koreaiakat. Mivel a játék sokat állt, így a Löw-csapatnak volt még néhány perce ahhoz, hogy elkerülje a blamázst. Az utolsó pillanatokra még Neuer a kapus is előre jött, ennek azonban az lett az eredménye, hogy Szon Hungminnek csak az üres kapuba kellett továbbítania a labdát. 

A teljes 2018-as Nemzetek Ligája-szereplés 

2018-ban hívta életre az UEFA a Nemzetek Ligáját, amelynek lényege az volt, hogy a csapatok azonos erősségű ellenfelekkel küzdjenek meg, tétre menő csatákban a barátságos mérkőzések helyett. A német csapat a legerősebbnek számító A-divízióban kapott szerepet Franciaország és Hollandia mellett. A két legutóbbi világbajnok az első körben összecsapott, a meccs azonban nem hozott gólt. A második körben aztán a hollandok azt csinálták ellenfelükkel, amit akartak: Virgil van Dijk az első félóra végén vette be Manuel Neuer hálóját, majd a védelem a hajrában kapitulált Memphis Depay és  Georginio Wijnaldum lövésével szemben is. A franciák elleni párizsi meccs jól indult Toni Kroos góljával, ám Antoine Griezmann egymaga megfordította a meccset és így eldőlt, hogy Németország nélkül rendezik a sorozat történetének első négyes döntőjét. A hollandok elleni utolsó meccs első 20 perce tökéletes volt német szempontból: Timo Werner és Leroy Sané is gólt szerzett és úgy tűnt a Nationalelf legalább becsületből arat egy győzelmet. Nem így történt, ugyanis a négyes döntőért küzdő hollandok Quincy Promes és Van Dijk révén a meccs utolsó öt percében egyenlítettek és így a németek nyeretlenül zártak az új sorozatban. Ha az UEFA nem döntött volna amellett, hogy 12-ről 16-ra bővíti az A-divízió létszámát, akkor a németek szégyenszemre kiestek volna a B-divízióba. 

 
Spanyolország-Németország 6-0 (2020 Nemzetek Ligája-csoportmérkőzés) 

A tragikus 2018-as szereplést követően Joachim Löw komoly döntést hozott és kijelentette, hogy itt az ideje a generációváltásnak: Mesut Özil és Mario Gómez a vb után lemondták a válogatottságot, ő pedig kijelentette, hogy a továbbiakban nem számít Thomas Müller, Jerome Boateng és Mats Hummels szolgálataira a nemzeti csapatban. A 2019-es esztendőben a németek kivívták az Európa-bajnoki szereplést és bár egy hazai hollandok elleni 2-4 csúfította a mérlegüket, nem zártak rossz évet. A második Nemzetek Ligája-kiírás során a Löw-csapat Spanyolországgal, Svájccal és Ukrajnával kerültek egy csoportba és öt fordulót követően két győzelemmel és három döntetlennel az élen álltak. A csoportelsőség és a négyes döntőbe jutás kérdése Sevillában a spanyol-német derbin dőlt el. A hazaiak esélyesebbek voltak, ám arra, ami itt történt senki sem számított. A spanyolok már az első félidőben 3-0-ra vezettek majd végül 6-0-ra ütötték ki ellenfelüket. A meccsen Ferrán Torres triplázott, de Alvaro Morata, Rodri és Mikel Oyarzabal is gólt lőtt a pályafutása során először hatot kapó Neuernek. A német válogatott 1931 után kapott ki ismét hat góllal egy mérkőzésen, így történelmi mélyponttal zárta a 2020-as esztendőt. 



Németország - Észak-Macedónia 1-2 (2021 világbajnoki selejtező)

Németország két győzelemmel kezdte a világbajnoki selejtezősorozatot miután Izlandot 3-0-ra, Romániát 1-0-ra múlta felül az első két mérkőzésen. A harmadik körben nem mutatkozott arra, hogy éppen a macedónok ellen fog megtörni ez a széria, pláne nem hazai pályán. Duisburgban aztán a német futball történetének talán legnagyobb szégyene történt meg. És nem nyeretlen kétévesekből állt ez a mai csapat: a Neuert helyettesítő ter-Stegen évek óta kirobbanthatatlan a Barcelonából, Leon Goretzka és Joshua Kimmich mindent megnyertek a Bayern Münchennel, akárcsak Serge Gnabry, Leroy Sané egyre inkább kezd magára találni, Ilkay Gündogan pedig a Manchester City abszolút vezére ebben az idényben. Észak-Macedónia kijutott ugyan az Európa-bajnokságra, de mindezt Grúzia ellen tette meg, vagyis nem számít éppen Európa egyik legerősebb csapatának. A németek az első félidőben próbálkoztak becsülettel, de sokat elmond a játék képéről, hogy Marc-André ter Stegennek már ekkor is be kellett mutatnia egy bravúrt. Az első félidő ráadásában aztán a BL-győztes, hazájában kvázi nemzeti hősnek számító Goran Pandev vezetéshez juttatta a vendégeket. A 61. percben jött össze az egyenlítés a németeknek, amikor Ilkay Gündogan büntetőből egalizált. A hazaiak a vezetésért is támadhattak, ám tíz perccel a vége előtt Timo Werner olyan ügyetlenül kezelte le a labdát ziccerben, hogy azért nemhogy a vb-selejtezőn, de a grundon is kinevetik. A bátor macedón csapat a 85. percben aztán eljutott az ellenfél tizenhatosáig, ahol Eljif Elmas a védelem asszisztálása mellett belőtte csapata győztes gólját. A németek arcpirító vereséget szenvedtek, míg Észak-Macedónia 90 percre bizonyította, hogy nem véletlenül van ott az Európa-bajnokságon. 

Joachim Löw lemondását már a 2018-as világbajnokság után követelték, ám a DFB akkor bizalmat szavazott a kapitánynak, ami érthető volt egy tizenkét éves sikerkorszak után. A kapitány végül idén jelentette be, hogy az Európa-bajnokságon irányítja utoljára hazáját és utána elhagyja a kispadot. A tréner a sajtóban többször azt jelezte, hogy gondolkozik azon, hogy Müllert, Hummelst és Boatenget visszavegye a keretbe, ám ezt nem tette meg. Az ő visszatérésüket követelő hangok most tovább fognak erősödni, azonban óriási kérdés, hogy egy olyan kapitány, aki egy évtizeddel azelőtt ragaszkodott ahhoz, hogy Stefan Kissling és Kevin Kuranyi helyett a klubszinten szinte gólképtelen Lukas Podolskit és Miroslav Klosét vigye el a nagy tornákra, aki sohasem hívta be a Bundesliga gólkirály Alexander Meiert a keretbe és aki képes volt úgy bizalmat szavazni Manuel Neuernek a világbajnokságon, hogy a kapus három meccsen védett a bajnoki idényben, ezúttal enged-e a sajtó és a szurkolók nyomásának. 

Németország az Európa-bajnokság során valódi halálcsoportba került, amelyben Franciaországgal és Portugáliával, vagyis a legutóbbi döntő két résztvevőjével is összeméri tudását, mindamellett, hogy a magyar csapattal is farkasszemet néz majd. Cinikusan lehet mondani, hogyha Löw ragaszkodik a mostani stratégiájához, akkor nemzeti csapatunknak lehet esélye, hogy tovább bővítse a listát, ám a német válogatott már így is bajban van. Az Eb-n a két csoportelső mellett a négy legjobb harmadik helyezett jut tovább, ám az utóbbi idők teljesítménye megkérdőjelezi azt, hogy ez a gárda Müllerék nélkül képes lenne felvenni a versenyt az Eb legnagyobb favoritjaival, vagy akár biztos esélyes lenne-e még Magyarországgal szemben is. Júniusban kiderül, az azonban biztos, hogy a német válogatott jelenleg 20 éve nem látott válság közepette próbál sikeresen szerepelni az Európa-bajnokságon.