A szezon végén visszavonul az NB I elmúlt másfél évtizedének egyik meghatározó játékosa, Kanta József. Az MTK korszakos egyéniségét még a riválisok szurkolói is elismerték.
Bár a klubhűség ténylegesen kezd kiveszni a labdarúgásból, a magyar labdarúgás elmúlt évtizedeiben is találunk olyan játékosokat, akiknek a neve egybeforrt egy csapatéval: ilyen volt Lipcsei Péter a Ferencvárosban, Dombi Tibor a Debrecenben vagy Kovács Zoltán az Újpestben és ilyen Kanta József is az MTK-ban. Két különbség azonban van a felsoroltakhoz képest Kanta esetében: a felsorolt másik három játékos kipróbálta magát külföldön illetve az ellenfél szurkolói szemében nem voltak éppen a legnépszerűbbek. Kantát viszont mindenhol szerették, elég csak megnézni a visszavonulásáról szóló cikkek hozzászólásait, ahol nagyítóval kellene keresni a negatív hozzászólásokat. Kanta nem is szolgált rá arra, hogy negatívan álljanak hozzá: a klubhűsége még az ellenfél szemében is tiszteletre méltó volt, tisztelettudó nyilatkozatai pedig mellőztek minden sztárallűrt. Egy olyan játékos fejezte be a karrierjét akit nem lehetett nem kedvelni és aki vitathatatlanul klubikonként vonult be az MTK történetébe.
Kanta József 1984-ben Keszthelyen született és Ajkán kezdte meg a karrierjét majd tizennégy éves volt amikor az MTK korosztályos csapatához került. Az elmúlt huszonhárom évben a fiókcsapatnak számító Bodajkot leszámítva nem is szerepelt máshol, csak a kék-fehéreknél. Bátyja Kanta Szabolcs szintén az MTK-t erősítette és bár 2000 és 2005 között többször is lehetőséghez jutott az élvonalban, végül József futotta be a nagyobb karriert. A fővárosi gárda ekkoriban az ország egyik legjobb csapatának számított és a fiataloknak a fiókcsapat Bodajkban jutott lehetőség a harmadosztályban.Kanta főszerepet játszott abban, hogy a csapat feljutott az NB I/B-be ahol a középmezőnybe került valamint, hogy 2004-ben egészen a negyeddöntőig jutott a Magyar Kupában. Olyan játékosok játszottak meghatározó szerepet a kisvárosi klubban, mint Fülöp Márton, Pollák Zoltán és a Kanta-testvérek. Egyértelmű volt a régi-új vezetőedző Garami József számára, hogy az ifjabbik Kanta-fivér is kinőtte a másodosztályt és így a 2004/05-ös bajnokság előtt felhívta a nagycsapathoz.
Az MTK kerete ekkor meglehetősen unikálisnak számított: a csapatban az olyan fiatalok mellett mint a már említett Kantáék, Pollák vagy Balogh Béla mellett megtalálhatóak voltak olyan "nagy öregek" is, mint Illés Béla, Végh Zoltán és Halmai Gábor és ennek a két generációnak a csapategysége egy bajnoki bronzérmet eredményezett. Kanta József rögtön az első idényében fontos szereplővé vállt, annak ellenére, hogy általában Illéssel váltották egymást: az első fordulóban góllal debütált az élvonalban, nyolc találatával fontos szerepe volt a kék-fehérek dobogóra kerülésében. Az utolsó körben a Vasas elleni találkozót 2-1-re nyerték Garami József tanítványai, akik ezzel bebiztosították a dobogóra kerülésüket, a hazaiak mindkét gólját Kanta szerezte. Az ekkor még főként csatárt majd irányítót játszó tehetség fejlődése töretlenül ívelt felfelé és a 2005/06-os idényben már az élvonal legjobbjai között kellett őt emlegetni. Tavasszal mesterhármast lőtt a Zalaegerszegnek és a Győrnek is és végül 18 góllal segítette csapatát, amely ezúttal viszont lemaradt a dobogóról. Az év végén ő lett a bajnokság legjobb U21-es játékosa is. A 2006/07-es idényben az MTK már a bajnoki cím egyik titkos várományosa volt és ebben Kanta játéka is szerepet játszott: az ifjú karmester ezúttal 16 alkalommal ünnepelhetett gólt és lett harmadik a góllövőlistán, míg csapatát csak a Debrecen tudta megelőzni a tabellán. Ráadásul Kanta a válogatottban is debütált, előbb Ciprus majd Lettország ellen. Hiába azonban a remek teljesítmény, Várhidi Péter többször nem válogatta be őt és Erwin Koeman sem biztosított számára lehetőséget a nemzeti csapatban.
Ami nem sikerült 2007-ben az összejött egy évvel később, mivel a szezon végén Kanta és az MTK bajnoki címet ünnepelhetett. A tehetséges játékos posztjából adódóan kevesebb gólt (tizenkettőt) szerzett, de így is vezére volt a bajnokcsapatnak. Érkeztek külföldről is ajánlatai ám ő maradt a Hungária körúton. Ekkor egyértelműen úgy képzelhettük, hogy ő lesz a következő évtized egyik legmeghatározóbb labdarúgója, ám végül nem így lett. Kanta, egy előkészületi mérkőzésen térdsérülést szenvedett és a kék-fehérek nélküle nyerték meg a szuperkupát, valamint a komplett őszi szezonban nélkülözni kényszerültek legjobbjukat. Tavasszal visszatért és az első hat bajnoki meccsén ötször bevette az ellenfelek kapuját, ám újfent súlyos sérülést szenvedett és a csapat nélküle visszacsúszott a hetedik helyre. A következő szezonban még ennyi mérkőzés sem jutott neki a sorozatos sérülések miatt majd a formáját sem tudta teljesen visszanyerni. Az MTK óriási meglepetésre 2011-ben kiesett a másodosztályba, Kantában azonban nem merült fel, hogy elhagyja nevelőegyesületét.
A kék-fehérek azonnal visszakerültek és a kupában egészen a döntőig meneteltek, ahol aztán drámai meccsen bukták el a finálét (a 89. percig vezettek a Debrecen ellen, végül tizenegyesek döntöttek). Az eredményes szezon után Kanta is magára talált és vezérletével az MTK a dobogóért harcolhatott az élvonalban. A kilenc találatig jutó középpályást Egervári Sándor is behívta a válogatottba, ám a Kuvait elleni barátságos meccs volt Kanta harmadik, egyben utolsó fellépése a nemzeti csapatban. A '13-14-es bajnokságot tíz góllal zárta majd egy évvel később kilenc góllal segítette bronzéremhez a csapatát. Az MTK 2016-ban is a dobogóért küzdött és Kanta is jól futballozott, éppen ezért volt megdöbbentő amikor 2017 tavaszán a csapat formája elkezdett meredeken zuhanni és a fővárosi klub ismét kiesett az élvonalból. Kanta hat találatot szerzett az NB II 2017/18-as idényében és a fővárosiak bajnokként kerültek vissza. A középpályás, akárcsak a csapata jól szerepelt a következő ősszel, tavaszra azonban a gárda érthetetlenül összezuhant és újfent búcsúzni kényszerült az élvonalból.
Kanta a 2019/20-as másodosztályú idényt sérülése miatt később kezdte és a félbeszakított szezon során már inkább csak csereként lépett pályára. Ahogyan egykoron Illés Béla most ő volt az a játékos, aki a hajrában beállva segítette a fiatal MTK-t. A szerződését meghosszabbították és miután az MTK hivatalosan is feljutott, így NB I-es játékosként fejezhette be karrierjét. Szezonbeli ötödik, egyben pályafutása utolsó NB I-es mérkőzése múlt csütörtökön jött el a Fehérvár ellen. Az volt a terv, hogy kezdőként lép pályára és a mezszáma miatt a 19. percben adja majd át a helyét egy csapattársának. Némileg belerondított a búcsúba, hogy a nézők még nem térhettek vissza és a fehérváriak pont a lecserélésének percében szerezték meg a vezetést, ám mégis gyönyörű pillanatok játszódtak le a Hidegkúti Stadionban. Kantának a komplett csapat, de még a fehérváriak (élükön egykori csapattársaival, a fehérvári másodedzőként dolgozó Juhász Rolanddal és Torghelle Sándorral) és a játékvezetők is sorfalat álltak. Őt kérdezték arról, hogy nem-e lett volna szebb úgy búcsúzni, hogyha kint van a közönség, ám ő rá jellemzően azt mondta, hogy a járványhelyzet nagyobb probléma, minthogy ő befejezi a futballt. És ez a mentalitás jellemezte az ő karrierjét végig, mindig a közösség érdekét a sajátja fölé helyezte.
Kanta József sajnos a sérülései miatt nem futotta be azt a karriert, amire 2004 és 2008 között számítani lehetett a tehetségét ismerve. Ennek ellenére ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt közel húsz év egyik legnagyobb formátumú NB I-es játékosa fejezte be a karrierjét, akire az MTK-drukkerek méltán tekintenek klubikonként, mindenki más pedig nemes ellenfélként. A korszakos egyéniség, aki megmaradt egyszerű ajkai srácnak, hamarosan elkezdi edzői karrierjét és nyilván az a célja, hogy a kék-fehér klubnál ugyanolyan meghatározó alakká váljon, mint játékosként.
Első kép: M. Németh Péter
Második kép: Camera Kft / mtkbudapest.hu
