A magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók fantasztikus világbajnoki szereplése kapcsán kétrészes cikksorozatunkban felelevenítjük a sportág hazai fellendülését. 

Ha húsz-huszonöt évvel ezelőtt elhangzott egy olyan mondat egy sportot valamennyire ismerő közegben, hogy "Rövidpályás gyorskorcsolyát néztem a televízióban." valószínűleg a többség feltette a kérdést, hogy milyen sportágról is van szó. A gyorskorcsolyának ez a szakága ugyanis, ellentétben a hagyományos versenyekkel (ahol az óra az elsődleges ellenfél)  alig néhány évtizedes múltra tekint vissza. Az első világbajnokságra 1976-ban került sor, míg Európa-bajnokságot mindössze 1997 óta rendeznek a short track néven is ismert sportágban. Az olimpiai debütálás már 1988-ban megtörtént, mint bemutatósportág, majd négy évvel később a rövidpályás gyorskorcsolya már teljes jogú ötkarikás sportágnak számított. 

A sportág hazai története a hivatalos források szerint 1985-ben kezdődött, amikor a Magyar Jégsport Szövetség megbízta a tizenötszörös bajnok gyorskorcsolyázó Martos Györgyöt, hogy hozza létre az új szakág hazai alapjait. Az új sportág meghonosítását elősegítette, hogy a különleges korcsolyákon kívül igazán nagy felszereltséget nem igényelt.  Az első országos bajnokságra 1989-ben került sor, sőt ugyanabban az évben már magyar versenyzők (Botos Eszter és Kun Bálint Tibor) a világbajnokságon is szerepeltek. A '92-es olimpián Kun Bálint Tibor és Kaszala Tamara indultak magyar színekben. A következő évtized azzal telt, hogy a sportág kezdett meghonosodni hazánkban (egyre több egyesület alakult) és, hogy a magyar versenyzők egyre közelebb kerültek az európai elithez. Magyarország 1998-ban már Európa-bajnokságot rendezhetett, ahol a női váltó az ötödik, a férfi váltó a hatodik helyen végzett. 

Az első magyar Európa-bajnoki érem végül 2000-ben született meg, amikor is Szántó Kornél 500 méteren a dobogó harmadik fokára állhatott fel. A borniói kontinensviadalon a férfi váltott épphogy lemaradt a dobogóról, egy évvel később viszont a Szántó Kornél, Knoch Balázs, Kövér Balázs, Szabó Krisztián összeállítású négyes szintén Eb-bronzéremmel gazdagodott. A következő néhány Eb nem hozott magyar érmet, ám utánpótlásszinten kezdett felnőni egy generáció, amelynek a korosztályos eredményei megelőlegezték a sportág nagyszerű jövőjét: a női váltó bronzérmes lett a junior-világbajnokságon, Darázs Rózsa háromszor is aranyérmet szerzett az EYOF-on, de Heidum Bernadett és Galambos Gábor is győzni tudott az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon. 

2006 volt az az év, amikor a hazai közvélemény kiemelten kezdett el figyelni a rövidpályás gyorskorcsolyázókra. Már az Európa-bajnoki teljesítmény, köztük a női váltó harmadik helye (Lajtos Szandra, Huszár Erika, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett) is szép jövőt sejtetett, az igazi áttörésre aztán Torinóban a Téli Olimpiai Játékokon került sor. Az Eb-érmekről már beszámolt a hazai sportnapilap, a hazai kiadványok említették, hogy Magyarországot ebben a sportágban is képviselik majd a játékokon, de ezeken kívül egy átlag sportbarátnak maximum annyi kapcsolódási pontja lehetett a sportághoz, hogy az interneten látta Steven Bradbury legendás győzelmét (Ő az ausztrál korcsolyázó, aki elől mindenki kiesett Salt Lake Cityben és így nyerte meg az olimpiát.). A férfiak 1500 méteres versenyében, az akkor még csak 16 éves Knoch Viktor előtört az ismeretlenségből és az akkor felfoghatatlannak tűnő ötödik helyen ért célba a döntőben. Hogy mennyire sporttörténelmi eredmény volt ez azt jól jelzi, hogy Magyarország 1980 után szerezett ismét pontot téli olimpián. Néhány nappal később aztán Huszár Erika hasonlóan bravúros versenyzéssel jutott el a legjobbak közé, szintén 1500 méteren, ahol a negyedik helyet szerezte meg. Kettejükön kívül még Darázs Pétert kell megemlíteni, aki tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik helyezéseket szerzett egy sportágban, amit az olimpia két hetében ismert meg a magyar nyilvánosság. 

Ettől az időszaktól kezdve megkülönböztetett figyelem övezte a sportág magyar vonatkozású eredményeit, és a váratlanul sikeres olimpiai szereplés egyfajta inspirációt is jelentett a jelenlegi generáció tagjainak, hogy elkezdjenek a short trakkel foglalkozni. Azt, hogy Knoch Viktor mennyire berobbant az elitbe egy évvel korábban jól jellemzi, hogy 2007-ben a junior világbajnoki bronzérme, illetve a Sheffieldben elért Európa-bajnoki ezüstérme is kisebb meglepetésnek számított a sportág berkein belül. Utóbbi versenyről végül három éremmel térhetett haza a magyar küldöttség: Knoch második helye mellett a Tamus Márton, Galambos Gábor, Darázs Péter, Knoch Viktor összeállítású váltó ezüstérme és Galambos Gábor 500-on szerzett bronzérme tette teljessé a magyar éremkollekciót. A 2008-as Eb hasonló magyar sikereket hozott: Galambos a legrövidebb távon harmadikként ért célba, míg Huszár Erika az 500-as küzdelmeket zárta másodikként, Huszár ráadásul negyedikként végzett összetettben. 

Ezek a sikerek mutatták, hogy csak időkérdése, hogy mikor születhet meg az első magyar Eb-győzelem  a rövidpályás gyorskorcsolya történetében. A történelmi nap végül 2009. január 18-án jött el, amikor is a Huszár Erika, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea összeállítású női váltó megnyerte az A-döntőt és így aranyérmes lett. A győzelem már önmagában hatalmas szenzációt keltett, de a magyarok további hét érmet szereztek még a torinói kontinensviadalon: Knoch Viktor egy 500-as ezüstéremmel egy 1000-es és 1500-as bronzéremmel, bizonyította klasszisát, valamint Béres Bence, Darázs Péter és Galambos Gábor társaként váltóban is a dobogó harmadik fokára állhatott, mindezt megfejelve egy összetett bronzéremmel. A hölgyeknél Huszár Erika 500-on, Heidum Bernadett 1000-en lett a kontinens harmadik legjobbja. A 2009-es torinói Eb-szereplés évekig etalonnak számított, amit nem lehetett megközelíteni, de így is születtek nagy magyar sikerek a következő Európa-bajnokságon is: Huszár Erika megismételte az 500-as bronzérmét, míg Heidum Bernadett 1000-en második volt Drezdában. Az év legfontosabb versenyének a vancouveri olimpia számított, ahol Huszár megismételve torinói bravúrját megint pontot szerzett és végzett hatodikként. Heidum és Huszár kiegészülve Darázs Rózsával és Keszler Andreával ötödikként zárt és így ismét összejött a dupla pontszerzés. 

2011 volt az év, amikor lezárult a magyar női rövidpályás gyorskorcsolya történetének első nagy időszaka, ugyanis ebben az évben indult utoljára nagyobb versenyen Huszár Erika. Olimpiai pontszerzőnk a leghosszabb távon bronzérmesként, Heidum Bernadett, Darázs Rózsa, Keszler Andrea és Lajtos Szandra társaként pedig a váltóban ezüstérmesként köszönt el a nemzetközi mezőnytől. A magyarok közül Heidum kimagaslóan teljesített: ezüstérmes volt 1000 méteren és összetettben, míg az 500 küzdelmeit a harmadik helyen zárta és így négy éremmel zárta a viadalt. A női váltó az Universiadén is bronzérmet szerzett, Huszárral a keretben. 
2012-ben már olyan versenyzők kaptak szerepet az Európa-bajnokságon, mint Oláh Bence, Burján Csaba, a később nagypályán induló Nagy Konrád, valamint az ekkor még a tizenhatodik szülinapját ünneplő Liu Shaolin Sándor. A jobb eredményeket azonban nem ők, hanem a hölgyek szállították: Heidum Bernadett ezúttal 1000 méteren lett második, Keszler Andrea pedig a legrövidebb távon illetve Tóth Patrícia, Lajtos Szandra és Heidum Bernadett társaként váltóban is harmadik volt. Heidum formájáról sokat elmond, hogy a világbajnokságon is sikerült szereznie egy hatodik helyet. 

Magyarország 2013-ban világbajnokságot rendezhetett Debrecenben, ám a fiatal csapattól az igazi átütő, világszintű eredmények még várattak magukra a felnőttek között. A junior-világbajnokságon Liu Shaolin Sándor viszont már egy ezüstéremmel is bizonyított, az Európa-bajnokságon pedig Burján Csaba, Béres Bence és Knoch Viktor társaként szintén a harmadik helyen végzett. Az év végén Universiadét Trentinóban rendezték ahol Burján, Béres, Knoch illetve Oláh Bence aranyérmes lett váltóban. A Szocsiban rendezett olimpia évében (2014) megint inkább a hölgyeknek jött ki a lépés az Eb-n: az 1500-as döntő végén Heidum Bernadett és Kónya Zsófia végeztek a második-harmadik helyen, és mindketten ott voltak abban a váltóban Lajtos Szandra és Keszler Andrea társaként a bronzérmes váltóban. Utóbbi sikerrel a hölgyek váltója kvalifikált az olimpiára és ugyanebben az összeállításban a hatodik, pontszerző helyen végzett Szocsiban. Az év során Liu Shaolin Sándor 500 méteren junior-világbajnoki címet nyert, valamint további három érmet szerzett, ráadásul testvére Liu Shaoang is kezdte felhívni magára a figyelmet, kiváló junior-eredményei miatt. 

Kétrészes cikksorozatunk második részében a sportág hazai történetének 2015 és 2021 közti, fantasztikus sikerekben gazdag időszakát elevenítjük fel.